A Hold Földünk legközelebbi égi szomszédja, egyben állandó kísérője. Bár látszatra talán csak az apály-dagály jelenséget tulajdonítjuk neki, vagy esetleg az álmatlanságunkat, mégis nagyobb befolyása van mint gondolnánk.
A Hold
Tengerek
A Hold felszínén látható sötétebb foltokat tengereknek nevezzük. Régen valóban tengereknek hitték őket, így a mai napig ezt a nevet viselik (pl.: nyugalom tengere).
Felföldek
A Hold felszínén látható világos területeket felföldeknek nevezzük. Sűrűn kráterekkel borított.
Holdfogyatkozás
A napfogyatkozással ellentétben a holdfogyatkozás sokkal több helyről láttható.
Ember a Holdon
1969 julius 20-án lépett elősször ember a Holdra. Összesen 6 Holdraszállás volt, és 12 ember járt az égitesten.
Holdkőzetek
Van néhány nagyon ritka meteor amely a Holdról származik. Viszont sokkal jobban vizsgálhatók azok a Holdkőzetek amelyeket az Apolló-űrhajósok hoztak haza.
A Hold túlsó fele
A kötött keringés miatt mi csak a Hold egyik felét látjuk. Itt gy kép a másik feléről.
